A szerző szerint a legnehezebben kategorizálható regénye a Marina, Carlos Ruiz Zafón egy szívfájdító és félelmetes mesét írt, fantáziájának semmi sem szab határt. Ami biztos, elsősorban az ifjú olvasókra számít, de szerintem az idősebbeknek sem kell egy kis majréért a szomszédba menni. Engem már csak azért is érdekel, mert 1980-ban játszódik, egy évvel a születésem után... Kiadó: Európa, Budapest, 2016
272 oldal
Eredeti megjelenés éve: 1999
Eredeti mű: Marina (spanyol)
Fordította: Tomcsányi Zsuzsanna
Tartalom:
Lelkünk padlásán valamennyien őrzünk egy-egy titkot. Íme, itt az enyém.
1980, Barcelona. Óscar Drai, egy óvárosi bentlakásos intézet lakója
szívesen barangol az iskola környékén omladozó régi paloták közt. Egy
alkalommal be is merészkedik az egyik elhagyatottnak látszó épületbe,
ahol a látszat ellenére laknak: egy festőművész és kamasz lánya, az írói
ambíciókat dédelgető bátor, szépséges Marina.
A két fiatal közt szerelmes barátság szövődik, és a lány egyszer elviszi Óscart a titokzatos árnyakkal teli régi temetőbe. Az egyik sírhoz rendszeresen kijár egy lefátyolozott személy, akiről nem lehet tudni, nő-e, férfi-e vagy inkább kísértet. Letesz egy szál virágot, aztán ellebeg.
A síron nincs név, csak egy szétterjesztett szárnyú fekete pillangó vésete.
Óscar és Marina a jelenést követve további fekete pillangók nyomára jut, és vérfagyasztó kalandokba keveredik.
A két fiatal közt szerelmes barátság szövődik, és a lány egyszer elviszi Óscart a titokzatos árnyakkal teli régi temetőbe. Az egyik sírhoz rendszeresen kijár egy lefátyolozott személy, akiről nem lehet tudni, nő-e, férfi-e vagy inkább kísértet. Letesz egy szál virágot, aztán ellebeg.
A síron nincs név, csak egy szétterjesztett szárnyú fekete pillangó vésete.
Óscar és Marina a jelenést követve további fekete pillangók nyomára jut, és vérfagyasztó kalandokba keveredik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése