
Tartalom:
A szerelem nem halhat meg soha.
Azt mondják, 21 nap kell hozzá, hogy kialakuljon
egy szokás. Ez hazugság! A lány 21 napig kitartott. A 22. napon
pedig mindent megadott volna a halál nyugalmáért. Mert azon a
bizonyos 22. napon rájött, hogy az ő megmenekülése a biztos
halált jelenti vagy az apja, vagy a szerelme számára. A
Papírhattyú komor, mégis szívet melengető szerelmi történet,
tele nyersességgel, intrikával és feszültséggel.
Lenyűgöző mese szenvedélyről, veszteségről,
megváltásról.
Értékelés:
Talán azért éreztem kisebb fajta csalódást a regény
olvasása közben, mert valami sokkal sötétebb, durvább sztorira
számítottam. Néhány éve volt szerencsém olvasni a Sötét páros
trilógiát, ami igazán borzolta a kedélyeket, nos, itt is valami
hasonlót véltem felfedezni a fülszövegben, de sokkal
fogyaszthatóbb történetet kaptam. Az elvárásaimat leszámítva
tulajdonképpen elégedett voltam a regénnyel, bár a szereplők
megnyilvánulásaitól esetenként a szememet forgattam. Üdítő
volt olvasni viszont a szerelmi jeleneteket, mert nem a sablonos,
mostanában divatos formulát kaptam.
Skye: Hirtelennek
éreztem a pálfordulását, szerintem túl hamar szerelembe esett.
Damian: Nehezen
igazodtam ki rajta, sokszor nem értettem mit miért tesz.

Labilis figura Damian, kezdetben könyörtelen bűnözőnek
tűnik, ám miután megismerkedünk drámai történetével,
kiegyensúlyozottabbá válik. A bosszú a lételeme, egyetlen célja
tönkretenni azt az embert, aki elvette a gyermekkorát. Közbeszól
a szerelem, amely nem biztos, hogy kibírja ezt a bosszúhadjáratot.
MaMaLu: A dadus
szerepe mindig hálátlan, a sok önfeláldozásért nincs jutalom.
Sierra: Helyes
kislány, a tulajdonságai többségét az apjától örökölte.
A dadát elsősorban visszaemlékezésekből ismerjük
meg. Tipikus latino fiatalasszony, aki fia boldogsága érdekében
sok mindent eltűr a vagyonos családnál.
Sierra felbukkanása cseppet sem volt meglepő,
szerepeltetése az egyik legjobb ötlet volt a regényben. Általa
visszatért a fény és a jókedv a történetbe.
Pozitívum:
Nagyon szép a borítója, kezdettől fogva kíváncsivá tett.
Negatívum:
Félrevezetett a fülszöveg, szerintem ez a legfőbb hibája a
könyvnek.
Már szó volt róla, hogy a könyv borítója mennyire
egyedire sikerült. A víz, a papírhattyú, a vér megjelenítése
mind-mind érezteti, hogy drámai történetről van szó, viszont a
lágyság, a kellem is érződik a fehér ruhás női alak uralta
képen. A borító szinte önálló életet él, egy teljes
történetet mesél el.
Kedvcsináló
idézet:
„Akár igent mondasz, akár nemet, mindig te leszel
nekem az örökkévalóság.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése