Jojo Moyes: Miután elvesztettelek (Mielőtt megismertelek 2.)

Nem képzeltem, hogy lesz folytatása a Mielőtt megismertelek című könyvnek. Most, hogy elolvastam, nem bánom, hogy továbbfűzte az írónő Louisa Clark életét, végül is neki is kijár a boldogság. Az ehhez vezető út rögös, balesettel, egy váratlan személy felbukkanásával. Talán a számára kijelölt útról is letéved, de lehet, hogy ez a mellékvágány kell ahhoz, hogy magabiztos léptekkel haladjon tovább. Az írónő által megálmodott humoros dialógusok most is megnevettettek, még ha esetenként keserédes is volt a történet.

Tartalom:

AMIKOR EGY TÖRTÉNET VÉGET ÉR, MINDIG ELKEZDŐDIK EGY ÚJABB…

Hogyan tehetjük túl magunkat azon, ha elveszítettük, akit mindennél jobban szerettünk?

Hogyan győzhetjük meg magunkat arról, hogy érdemes tovább élni?

Lou számára a Will utáni élet azzal jár, hogy meg kell tanulnia újra szeretni – vállalva mindazt a veszélyt, ami ezzel jár. Többé már nem egy hétköznapi életet élő, hétköznapi lány. A szerelmével töltött varázslatos hónapok után a magányos élet csupa fájdalom és küzdelem. Amikor egy szerencsétlen baleset következtében kénytelen visszaköltözni a családjához, óhatatlanul úgy érzi, pont ugyanott tart, ahol azelőtt, hogy megismerte Willt.

A sérülései lassan gyógyulnak, ám a szíve és lelke mintha tetszhalott állapotban rekedt volna, a rátelepedő gyásszal nemigen tud megbirkózni. Így keveredik el aztán a Továbblépők nevű terápiás csoportba, ahol megtapasztal örömöt is, bánatot is, és ahol a barátok mellett mindig gyalázatosan rossz keksz várja. Meg talán új ismeretség is – hacsak egy Will múltjából felbukkanó személy meg nem hiúsítja Lou reményeit azzal, hogy a jövőjét egészen új irányba tereli.

Jojo Moyes világszerte óriási sikert aratott kötete, a Mielőtt megismertelek meghökkentő könyv: a főszereplő szerelmespár egyik tagja a regény végén meghal. A Miután elvesztettelek elmeséli, mihez kezd életével a magára maradt Lou. A szerző a már ismert és még ismeretlen szereplőkkel ismét lenyűgözően remek történetet alkotott, amelyben nem kíméli sem a rekeszizmunkat, sem könnycsatornáinkat.

Értékelés:

Érthető, hogy a főszereplőt megrázta az előző részben történt eset. Elment az életkedve, pocsék az állása, a pénzt, amelyet ráhagyott a szerelme, egy lepukkant lakásra költötte. Ennek a lakásnak a tetőteraszáról zuhan le Lou, és ettől az eseménytől megváltozik az élete. Megismeri Mentős Sam-et és betoppan az életébe Lily, Will tinédzser lánya, akiről senki sem tud semmit, és aki innentől átveszi az irányítást Louisa élete felett. Megemlítem a Clark szülők közti mosolyszünetet is, mert az egyik kedvenc mellékszereplőm Lou apja.

Lou: Elszürkült, és nem csak a ruhatára Will halála után.

Sam: Ilyen pasas nincs is, kicsit túlidealizálta az írónő, szerintem.

Lily: Makacs, hisztis kamasz, aki csak sodródik az árral.

Az első könyvben úgy ismertük Meg Lou-t, mint egy életvidám, bolondos ruhákba öltözött fiatal lányt. Az események hatására felnőtté vált, kissé megkeményedett, de még mindig irtózatos kalandokba tud keveredni. Rátalál a szerelem, amelyet félve tud csak elfogadni, Will lánya pedig olykor kihozza a sodrából.

Kellett már egy pasi ennek a lánynak, de szerintem Mentős Sam egy kicsit olyan apafigura. Az is hihetetlennek tűnik, hogy a férfi egyedülálló, de még talán ezt is megbocsátja az ember. Na, de az, hogy egyszerre férfias, humoros, házias és még sorolhatnám, nos az már egy kicsit sok a jóból. Hiszem, ha látom.

Szerintem Lily karakterét találta el legjobban az író. A kemény kamaszéletet, az egyik családtól a másikig sodródás veszélyeit mutatja be a lány életén keresztül. Az anyja egy rideg perszóna, nem érdekli, hogy a lánya csavarog, iszik, drogozik. Lily és Lou egymásra találása mindkettejük életében pozitív fordulatot hoz.

Pozitívum: Hiányzott az írónő humora, éppen annyira kacagtat, amennyire kell.

Negatívum: Számomra az első kötet is elegendő lett volna. De nem panaszkodom.

Kedvcsináló idézet:

„Egy olyan férfit szerettem, aki egy egész világot tárt fel előttem, de nem szeretett eléggé ahhoz, hogy megmaradjon ebben a világban.”