Julie Klassen: A néma nevelőnő

Nincs szükség túlfűtött erotikára ahhoz, hogy működjön egy jó romantikus történet, ezt már Jane Austen is bizonyította. Szerintem méltó követője a 21. században Julie Klassen, aki az érzelmeket helyezi előtérbe, és a szemérmes angol szereplőit nagyon is emberi jellemzőkkel vértezi fel. A történelmi romantikus műfajt űzők egyik legjobbja manapság, és nekem a Jane Eyre-re hajazó történet is nagyon tetszett. Voltak izgalmas részek, bájos és érzéki jelenetek, de szerencsére nem hajlott el az erotika irányába.

Leiner Laura: Ég veled

Bajban vagyok Leiner Laura új sorozatával, mert más, és mégis ugyanolyan, mint az előzőek. Más, mert drámaibb a főszereplő élete, de ugyanazok a poénok, szituációk jönnek elő ismét. Ráadásul a humor szerintem veszített az erejéből. Persze, volt olyan helyzet most is, amikor jól szórakoztam, de az eddig sziporkázó szerző most kissé háttérbe szorult. Az alapötlet, mármint az iskolák versenye szerintem zseniális, én az illetékesek helyében elgondolkodnék valami hasonlón. Azt viszont nem tudom, tartja-e a magát a sztori három köteten keresztül.

Colleen Hoover: Confess – Vallomás

Felesleges hasonlítgatni bármelyik regényhez, mert Colleen Hoover megint egyedi hangvételű történetet alkotott. Az eddig olvasottak közül nem ez volt a legjobban sikerült munkája, de ettől függetlenül most is árgus szemekkel vártam a végkifejletet. Mindig, így ebben a könyvben is van egy (vagy több) csavar, amely során átértékelődnek az addig olvasottak. A könnyed, romantikus történet egyből átvedlik valamiféle életszagú, olykor keserédes, de mindenképpen valódinak tűnő helyzetbe.

Linda Green: Aki bújt…

A szülők rémálma a téma, amely nyomasztó érzéseket keltett bennem is. Bárhogyan is veszíti szem elől gyermekét egy anya, a kínok kínját is kiállná azért, hogy visszakaphassa. Korábban egy hasonló történetet feldolgozó könyvben olvastam: nem kell megkínozni egy anyát, hogy titkokat szedj ki belőle. Elég csak elvenni a gyermekét, és bármire ráveheted. Linda Green most elsősorban az emberi pszichét akarta bemutatni egy bizonyos szituációban. Ezáltal nem volt kellőképpen izgalmas a történet, inkább csak lehangolttá tett.

Colleen Hoover: It Ends with Us – Velünk véget ér

Nincs két egyforma Colleen Hoover regény, ezt most már biztosan kijelenthetem. A romantika mindegy könyvében adott, de mindig más-más úton találják meg a szereplők a boldogságot. Rögös utak ezek, talán az egyik legnehezebb ennek a történetnek a szereplőit sújtja. Ahogy a könyvben is olvasható, nincsenek rossz emberek, csak rossz dolgok történnek velük. Hinni akarjuk, hogy ez történik azokkal, akik aljas cselekedetekre vetemednek. De szerintem nem lehet mindig mentséget keresni. Nagyon szép történet ez, szívből ajánlom mindenkinek.

Elle Kennedy: The Score – A pont (Off-Campus 3.)

Komolyan mondom, egyre jobban szeretem ezt a sorozatot! A jégkorong valahogy soha nem tartozott a kedvenc sportágaim közé, de ezek a fiúk, no és a barátnőik tényleg megkedveltetik velem. Már a harmadik könyvet olvastam el a Briar hokicsapatáról, és tűkön ülve várom a negyedik részt. Persze továbbra is vajh mi keveset tudok a jégkorong szabályairól, de a fiúk magánéletéről annál többet. Szerintem mindenki nagyon várta a szívtipró Dean sztoriját, hát azt kell mondjam, megérte várni, az ő története is szívszaggatóra sikerült.

VISSZANÉZŐ - 2017

A és C, ez a mottója a 2017-es esztendőnek. Hogy miért? Mert a TOP5 könyv íróinak keresztnevei A vagy C betűvel kezdődnek. Nem kellett sokat gondolkodnom a legjobb 5 könyv kiválasztásán. Számomra ezek a regények messze kimagaslottak a többi közül.