2017. augusztus 30., szerda

Mary Jo Putney: Az amazon és a katona

A pocsék címválasztás ellenére egy szerethető történetet kaptam Mary Jo Putney-tól. Elájulva nem voltam, de korrekt a sztori, inkább kalandregénynek titulálnám, mint romantikus könyvnek. Szerintem egy kicsit eljárt felette az idő, a romantikus regények kedvelői több szenvedélyt kapnak a hasonló történetektől. Az írónő korábbi munkáit nem ismerem, így nincs viszonyítási alapom, de biztos vagyok benne, hogy nem ez a legjobb írása. A cselekmény és a helyszín egyébként érdekes, de mély nyomot nem hagyott bennem a sztori.


Tartalom: 

Will Masterson egy bárói cím és jókora vagyon örököseként kényelmes életet élhetne angliai otthonában, ő mégis katonának áll. Sok-sok évnyi borzalmas, Napóleon elleni háborúskodást követően úgy határoz, mielőtt hazatérne, még elvállal egy utolsó küldetést. Csakhogy amint eléri úti célját, a hegyek között megbúvó, aprócska királyságot, San Gabrielt, újra kell gondolnia a jövőre vonatkozó terveit. Nem mást sodor ugyanis a karjába a sors, mint álmai asszonyát…
Athena Markham egy igazi amazon: magas, bátor, és fittyet hány a társadalmi konvenciókra. Mindig is többre értékelte a függetlenségét, mint egy férfi szerelmét. Amikor azonban Will felbukkan, úgy érzi, vele tenne egy próbát.
Bimbózó románcukat azonban kisvártatva próba elé állítja az élet. San Gabrielt veszély fenyegeti, a két fiatal pedig úgy dönt, hogy együtt száll szembe a fenyegető ellenséggel. A haláltól sem riadnak vissza, hogy megmentsék az országot és a lakóit. A megpróbáltatásaik során megismerik a másik valódi énjét, és innentől már csak rajtuk áll, hogy megtudják, lehetnek-e igazán boldogok egymás oldalán. 

Értékelés: 

A fülszöveget olvasva ledöbbentem, hogy két „fiatal” történetéről szól a könyv. Miközben olvastam, én valahogy egy középkorú párnak képzeltem Will-t és Athena-t. Persze tudtam, hogy húszon-harminc évesekről ír a szerző, de a főhősök cselekedetei, személyisége érett, sokat látott emberekre vallott. Hiányzott a kettejük közötti izzás, nem adta vissza a leírás az amazon és a katona szenvedélyes szerelmét. A „fiatalok” személyisége alapján inkább A tanítónő és az ezermester címet érdemelte volna a könyv. De nem gonoszkodom tovább, azért ennyire nem volt rossz a regény. 

Will: Robusztus személyiség, akinek minden arannyá válik a kezében. 
Athena: Amazonhoz méltó testalkata nem tükrözi hűen a személyiségét. 

Sokszor, szinte szájbarágósan tudatja velünk az írónő, hogy Will a leghatalmasabb férfi, akit a hátán hordott akkoriban a föld. Amúgy egy jóságos figura, mint ahogy a nagydarab férfiaknál ez lenni szokott. Az ellenség féli az erejét, de a barátai biztonságban érzik magukat mellette. Szerencsés alkat.
Hasonlóan sokszor merül fel Athena magassága, amely szintén szembeötlő, így nem is kérdés, ki lehetne a párja ebben a történetben. A nő tanácsadóként (inkább nevelőnőként) funkcionál a kitalált ország, San Gabriel hercegnője mellett. Sokáig ellenáll a csábításnak, szégyelli a származását. 

Sofia: San Gabriel hercegnőjének hamar fel kellett nőnie. Kiállta a próbát. 
Justin: A portói borkereskedő belecsöppen a történetbe, és kulcsszereplővé válik.

A háború miatt magára marad Sofia. San Gabriel hercegnőjeként fel kell készülnie az uralkodásra, mert félő, hogy apja nem tér haza. A kislányból hamar érett nő válik.
Szinte azonnal egymásba szeret Sofia és Justin, aki Will barátjaként segít felvirágoztatni a kis ország borkereskedelmét. Kedves figura, szurkoltam nekik. 

Pozitívum: A kitalált ország, San Gabriel nagyon barátságos, jó volt olvasni róla. 
Negatívum: Nekem kicsit öreges a stílus, és a történet. 

A könyv borítóján az amazonként tündöklő Athena látható. Hirtelen, ahogy ránéztem, azt hittem várandós a modell, de csak sárga ruhája ilyen rafinált szabású. A harciasságot szimbolizálja a jobb kezében tartott kard, miközben a kifinomultságát hangsúlyozza a másik kezével felcsippentett ruhaanyag. 

Kedvcsináló idézet: 


 „Egy hercegnő legyen nőies, szép tartású és kecses. Ezenkívül persze okos, könyörületes és rendelkezzen kiváló ítélőképességgel. Véletlenül se legyen fennhéjázó, de viselkedjen a rangjához illően, és teljesítse a kötelességét. Egyszóval hercegnőnek lenni fáradságos dolog. Ám kötelesség ide vagy oda, egy lánynak még lehetnek álmai.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése