Kedves és megható történet volt, romantikával,
életre szóló barátsággal, testvéri szeretettel fűszerezve.
Olvastam már többféle new adult könyvet, voltak jobbak,
rosszabbak (ez kifejezetten a jó kategóriába tartozik), de azt
gondolom nagy újdonságot már nem lehet kihozni a témából. Ez a
történet is egyfajta megközelítése a vágyott boldogság
elérésének. A szereplők megküzdenek egymásért, áthidalják a
problémákat, és közben a humor sem marad el, bár kevésbé kap
hangsúlyos szerepet, mint a hasonló művekben.
Tartalom:
A huszonkét éves Sydney élete maga a tökély:
egyetemre jár, jó állása van, stabil kapcsolatban él egy remek
sráccal, Hunterrel, és a legjobb barátnőjével, Torival közösen
bérel lakást. De minden megváltozik, amikor rájön, hogy Hunter
megcsalja, és egyik pillanatról a másikra el kell döntenie,
hogyan tovább.
Sydney egyszer csak vonzódni kezd a titokzatos,
jóképű szomszéd sráchoz, Ridge-hez. Nem tudja levenni róla a
szemét, és valósággal megbabonázza a fiú szenvedélyes
gitárjátéka esténként az erkélyen. Ridge sem közömbös
iránta, és hamarosan ráébrednek, hogy több szempontból is
szükségük van egymásra.
Értékelés:
Kiemelt helyet kap a történetben a zene, amely sok
esetben mankót ad a szereplőknek, hogy megoldjanak egy-egy
problémát. Aki szereti a dalszövegeket, annak jó hír, hogy
magyarul olvashatók ezek a részletek, hiszen a szövegük sokszor
kifejezőbb, mint a szereplők párbeszédei. Főhőseink közül a
fiú az izgalmasabb karakter, képes megőrizni a férfias
kisugárzását amellett, hogy rendkívül érzelmes. Nincs sok
huzavona a vonzalom kifejezése körül, ám a regény második fele
mégis vontatottá válik. Összességében mégis tetszett, bár nem
az az újraolvasós fajta.
Sydney:
Árnyékfigura. Nem tudom meghatározni a személyiségét, nagyon
átlag.
Ridge: Amellett,
hogy szexi gitáros, példás barát és odaadó társ.
Sokat gondolkodtam Sydney karakterén, mert csupán egy
átlagos egyetemistát szeretett volna a szerző kreálni, de
számomra annyira átlag lett, hogy még a külső jegyeit sem tudom
meghatározni. Egyszerűen nincs előttem a csaj. Ettől függetlenül
persze minden srác őt akarja, ő pedig nem érti, mire föl ez a
nagy rajongás.
Ridge viszont annál érdekesebb, bár nem egyedi,
láttunk már hasonló példát. Szenvedélyes a munkájában,
hűséges a barátaihoz és az elveihez. Nagy kínok és gyötrelmek
árán, de egy pillanatra elgyengül Sydney mellett. Ez a botlás
majdnem végzetes lesz, de férfiként viseli a következményeket.
Warren: Kezdetben
jó fejnek tűnt, de később voltak meredek húzásai.
Maggie: Földre
szállt angyal, az a bizonyos fölösleges harmadik.
Ridge legjobb barátja a humorfelelős, de a feszült
pillanatokban nagyon bunkón tud viselkedni Sydney-vel. Szerencsére
a regény végére mindent jóvátesz Warren.
Szimpatikus lány Maggie, aki Ridge párjaként
akaratlanul is belecsöppen a szerelmi háromszögbe. Őszintén
szólva sajnáltam, de erősebb, mint hittük.
Pozitívum:
Egy újabb nézőpontból láthattam, hogy a szerelem mindent legyőz.
Negatívum:
A könyv második fele kissé
vontatottra sikerült, de kibírható.
A könyv borítóján éppen dalszerzés folyik. Kissé
érzelmes hangulatban mutatják a főszereplőket, de az előttük
heverő kották jelzik, hogy alkotói folyamat zajlik. A regény
címének betűi mögött pedig már közelebbi kontaktus látható,
egy csókolózó pár sejlik fel a szöveg alatt.
Kedvcsináló
idézet:
„A mai nap nagyon gáz volt, Syd. Nagyon, nagyon,
nagyon gáz. De néha szükségünk van egy-egy ilyen napra, hogy
értékelni tudjuk a jókat.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése