2017. augusztus 6., vasárnap

Jay Crownover: Az utcák királya (Welcome to the Point 2.)

Rég volt, hogy ennyire vártam volna egy folytatást, aztán persze most is csalódtam az első rész után. Sajnos nem ért fel a sorozat kezdő kötetének szintjére Race és Brysen kettősének története. Az alapgondolat, a nagymenő, elit családból származó bukméker, és a középosztálybeli jégkirálynő szerelmének kibontakozása, jó is lett volna. Csak sajnos ezúttal nem sikerült jól eltalálni a karaktereket, számomra hiteltelen maradt mindkét fél. A Pointot még mindig imádom, így kíváncsi leszek a harmadik srác, Titus történetére is.


Előzmény: 

>>A tetovált srác<< 

Tartalom: 

Egy sötét, alvilági királyságban az uralkodó nem ismerhet félelmet, csak így tarthatja irányítása alatt az utcákat és a rajtuk élősködő, könyörtelen bűnözőket. Race Hartman elég jó családba született, elég intelligens, és eléggé kiábrándult a saját világából ahhoz, hogy az utcák királya legyen. Az olyan helyeken, mint a Point, mindig felüti a fejét a bűnözés, és mindig is lesznek züllött alakok, de aki föléjük tud kerekedni, az gátat szabhat a pusztításnak. Race-nek van egy terve, de kérdés, hogy meg tudja-e akadályozni a teljes pusztulást úgy, hogy saját magát nem teszi tönkre? Brysen Carter sosem állhatta a legjobb barátnője bátyját, mert túl sármos, túl megnyerő a modora, és túl könnyen behálóz bárkit. Óriási kísértés egy ilyen férfi aranyfényű ragyogásában sütkérezni, de Brysen tudja, hogy Race olyan, akár a Nap: ha túl közel kerül hozzá, jó eséllyel a vesztébe rohan. Mikor fenyegető üzeneteket kap, majd valaki az életére tör egy parkolóban, az egyetlen ember, akire számíthat, pontosan az a férfi, akit nem engedhet közel magához. Néha a vakmerőség az egyetlen esélyünk az életben maradásra. Vajon Brysen hagyhatja, hogy Race megmentse az életét, ha ennek az az ára, hogy feladja érte önmagát?
Értékelés:



Túlságosan egyértelmű, hogy a főszereplőket még az ég is egymásnak teremtette. Kiszámítható szituációk sorozata olvasható, néha nemcsak a szerelmi történet bagatell, hanem az akciók, a krimibe illő mellékszál is klisés, azonnal kikövetkeztethető, hogy ki a rosszfiú. A sorozat első részét, A tetovált srác című könyvet imádtam, valahogy úgy éreztem, mintha a két kötet szerzője nem is lenne azonos. A negatívumok ellenére egy olvasásra jó volt, csak túl nagy volt az elvárás részemről, ezért csalódtam ekkorát. 



Race: Nem győzött meg a sármja, bár lehet csak nem a típusom. 
Brysen: Hűvös, tartózkodó természetű, de önfeláldozó a szeretteiért.

Már a sorozat első részében sem voltam elájulva Race karakterétől, de ettől függetlenül többet vártam volna a férfi főszereplőnktől. A híre alapján egy könyörtelen bukméker, aki vérrel hajtja be a tartozásokat. Ám az ő szemszögéből megírt jelenetekben azt éreztem, hogy csupán egy bizonytalan kölyök.
A szőke jégkirálynő hűvös modorával, lekezelő magatartásával próbálja leplezni, hogy mennyire odavan a férfiért. De Brysenben több van egy átlagos középosztálybeli lánynál. A húgáért tűzbe tenné a kezét, és képes az önfeláldozásra azért, hogy a családjának jobb legyen. 

Bax: Tartózkodóbb, visszafogottabb volt, mint vártam, de még mindig kedvenc. 
Dovie: Nagyon megváltozott, éretten viselkedő nővé vált. 

Az első részben megismert Bax ebben a könyvben egy kicsit konszolidáltabb oldalát mutatja. A párkapcsolat kissé megzabolázta, de a felszín alatt bármikor robbanhat.
Kicsi Dovie immáron felvette a ritmust a Pointban, a züllött városrésszel már szimbiózisban él. Félti ugyan Bax-et, de továbbra is képes elfogadni ezt az életet. 

Pozitívum: Az első részben megismert karakterek is sűrűn szerepelnek a könyvben. 
Negatívum: Túl sokat vártam a folytatástól, és csalódtam. 

A könyv borítóján ezúttal nem egy félmeztelen férfi pózol, hanem volt olyan kegyes az olvasókhoz, hogy felvett egy trikót. Nos, ez talán még rosszabb, mintha nem lenne rajta semmi. A modellünk annyira fáradt, mintha negyven fokban a járdát betonozta volna az izomtrikójában. Egy ízléses inggel talán jobban emlékeztetett volna Race-re. 

Kedvcsináló idézet: 

„– Ha kedves hozzád, gondoskodik rólad, és boldoggá tesz, akkor nem számítanak a döntései, még ha másokat is érintenek. Az emberek folyton bántják egymást. Ha találsz egy fiút, aki mindent megtesz azért, hogy ne bántson, akkor csak ez számít. Szegény vagy gazdag, az már mindegy.”
Napi Sorok (@napisorok) által megosztott bejegyzés,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése