Baljós cím, és magányosságra utaló borító. Az
ember azt gondolná, ebből csakis egy borongós, letargiát sugárzó
könyv kerekedhet. A téma, a családon belüli erőszak miatt
tényleg szomorú a sztori, de ettől függetlenül egy szerethető
történetet kaptam, amely olyan mint az élet, a pofonok mellett
öröm is akad, és sok-sok küzdelem. Nem bántam meg, hogy
elolvastam Amanda Prowse regényét, amely véleményem szerint
filmvászonra kívánkozik. Nem hollywoodi kasszasiker lenne belőle,
hanem egy filmfesztiváli díjnyertes.
Tartalom:
Kathryn Brooker anya és feleség. Két szép kamasz
gyermeke, vonzó, iskolaigazgató férje oldalán olyan életet
élhet, amilyet mindenki irigyel: az angol kisváros elit iskolájának
tanári kara, a barátaik, a jómódú szülők sokasága. Egy nap
azonban olyasmi történik a mindig rendes ház falai között, amely
áthúzza, összekaszabolja a tökéletes élet, a mintacsalád eddig
ismert képét. Mert a zárt ajtók mögött szenvedés volt, kín és
megsemmisülés.
Értékelés:
A megsemmisüléssel kezdődik a történet, így nagyon
nehéz spoilermentesen tálalni az értékelést. Ugrálunk az
időben, az írónő szép apránként vezeti a kezünket, és
mutatja meg, ki miért tett bizonyos dolgokat. Elsősorban a
családanya szemszögéből látjuk az élethelyzeteket, de a
mellékszereplők karakterei is jól kidolgozottak. Mint említettem,
a családon belüli erőszak a regény alaptémája. Kívülállóként
egy mintacsalád életébe nyerhetünk bepillantást, de a felszín
alatt súlyos titkok rejtőznek, amelyek mindig utat törnek a
nyilvánosság felé.
Kate: Néha
ordítottam volna vele, hogy szedd már össze magad!
Mark: Nem
értettem a tetteinek okát, de rájöttem, ő a velejéig gonosz.
Sok-sok éven át, szép lassan vette át az uralmat
Kate elméje felett a férje. Az asszony valaha egy életvidám,
fülig szerelmes lány volt, aki vakon hitt a férfinek. A
jellemfejlődése ingadozó, mivel nem lineárisan halad a történet.
Ettől függetlenül érthető minden rezdülése, csak sok esetben
késlekedik a tettekkel.
Nehéz elképzelni, hogy léteznek emberek, akik puszta
szórakozásból tartják sakkban szeretteiket. Persze tudom, hogy
vannak ilyen elmebetegek, de szerencsére eddig még nem
találkoztunk. Markról valójában nem tudjuk meg miért élvezi, ha
megalázhatja a feleségét. De ez nem is fontos, lényeg, hogy a
hátam közepére se kívánnám.
Natasha: A
legszórakoztatóbb karakter, átlát a szitán, amely a
mintacsaládot övezi.
Tanya: Fontos
mellékszereplő, Kate gyengébb mása.
Kate legjobb barátnője, a bohókás Natasha, aki
szinte egyedüliként áll az asszony mellett. Kezdettől fogva érzi,
hogy valami nem stimmel a családban.
Az egyik legfontosabb mellékszereplő Kate
pártfogoltja, Tanya, akit felkarol, kiemel a mocsokból. Érezhető,
hogy kicsit magát látja benne.
Pozitívum:
Örülök, hogy a negatív téma ellenére élménynek éreztem az
olvasást.
Negatívum:
A családon belüli erőszak
már önmagában negatívum.
A könyv borítóját már a bevezetőben emlegettem.
Kicsit szomorkás hangulatot áraszt a magányos nőalakkal a
repedezett partszakaszon. A modell természetesen Kate-et alakítja,
a tengerpart pedig szimbolikus, többször is felbukkan a
történetben. Igaz, nem mindig ugyanaz a tenger, de fontos szerepe
van többek életében.
Kedvcsináló
idézet:
„Szeretném, ha megpróbálná az eszébe vésni, hogy
a remény sokféle formát ölthet. Megtestesítheti egy gondolat,
egy hely vagy akár egy személy is.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése