Jodi Ellen Malpas: A védelmező

Kikapcsolódást kerestem, és tulajdonképpen meg is kaptam. Gondolkodásra nem ösztönzött, sok kérdőjel sem maradt bennem egy-egy fejezet elolvasása után, de ellazított, késő esti olvasmánynak tökéletes volt. A testőr és védence románca nem új keletű jelenség, a való életben is sokszor találkozni ilyennel a bulvárlapok hasábjain. Kicsit jobban érdekelt volna a testőr munkája, mint az erotikus jelenetek leírása, de ne legyünk telhetetlenek. Ez nem egy dokumentumregény, hanem egy romantikus könyv...

Tartalom:

Az emberek azt hiszik, mindent tudnak Camille Loganről: apuci kicsi lánya, gyönyörű, elkényeztetett fiatal nő, akinek az életstílusát az apja finanszírozza. De Camille-nak feltett szándéka, hogy nem hagyja magát irányítani. Keményen megharcolt a függetlenségéért és a boldogságért, de hirtelen azon kapja magát, hogy az élete veszélybe került az apja egyik könyörtelen üzleti lépése miatt. Haragszik ugyan, de félti az életét, elfogadja tehát a döntést, amelyet az apja hoz, hogy megvédelmezze. Arra azonban nem készült fel, hogy az SAS egykori mesterlövésze belép az életébe.

Jake Sharp a személyes poklának foglya. Egyetlen egyszer nem koncentrál eléggé, és a következmények beláthatatlanok voltak – emberileg és szakmailag is tönkretették. Elvállalja a testőr szerepét Camille Logan mellett, bár nem ilyen fajta munkára lenne szüksége, hogy elterelje a figyelmét a démonjairól. A nők és Jake nem jönnek ki jól egymással, de még mindig az örökösnő védelme a kisebbik a két rossz közül. Ám Jake gyorsan rádöbben, hogy Camille nem az a nő, akinek hitte. Hanem melegszívű, együtt érző lány, akinek a jelenléte megnyugtatja őt, így a megvédelmezése hamarosan többet jelent Jake számára egy jól fizető állásnál, bármennyire harcol is ez ellen. Jake-nek feloldozásra van szüksége. Egy idő után már Camille-ra is. De tudja, hogy nem kaphatja meg mindkettőt.

Értékelés:

Amikor háborús hősökről olvas az ember, mindig felmerül a lelki megrázkódtatás túlélése is. Ebben a regényben kicsit másként jelenik meg a férfi egója, őt a harc, a feladat inkább leköti, és eltereli a figyelmét a saját nyomorúságáról. Persze minden kocka csak a történet végére kerül a helyére, de Jake-en végig érezni, hogy súlyos titkot őrizget a lelkében. Az örökösnő, Cami viszont először nem veszi szívesen az óvóbácsi ténykedését, de a kettejük közötti vonzalom szinte az első pillanattól meghatározza a regény hangulatát.

Cami: Szerintem a látszat most nem csal, megmarad elkényeztetett fruskának.

Jake: Néha éreztem rajta az őrület jeleit, a birtoklási vágya már-már beteges.

Nem tudtam megkedvelni a gazdag örökösnőt, számomra a regény végéig Cami egy nyafogó, üresfejű szépség maradt. Hiába bizonygatta Jake, hogy egy erős, magabiztos, okos nővel áll szemben, nem hittem el neki. Folyamatosan csak hüledezett, hogy a férfi milyen szép, magas, kigyúrt..., stb.

Jake sem kimondottan egy ideál, nekem... . Sokszor az őrület határán egyensúlyozott, máskor meg egy hisztis kislány szintjére süllyedt. Rendkívül labilis az idegrendszere. Ami még zavart, hogy a 193 centis magasságát mindenki lélegzetelállítónak tartotta. Manapság már ez az átlag, nem annyira kirívó eset.

Logan: Cami apja tipikus milliárdos, a saját hírneve jobban érdekli a lánya életénél.

Lucinda: Jake munkatársa sokszor megmenti a szerelmespár életét.

Camille apját szerintem jól mintázta meg Jodi Ellen Malpas. Egy számító, gusztustalan, mindenkin átgázoló üzletember. Egyetlen tette sem volt meglepő.

Lucinda, Jake társa szimpatikus nő. Nem alél el a férfi adottságaitól, számára a férfi tényleg csak egy barát, akiért tűzbe tenné e kezét.

Pozitívum: Kikapcsolt, nem kellett gondolkodnom, unaloműzőnek is jó volt.

Negatívum: Ugyanez: nem ösztönzött gondolkodásra, csak egynek volt jó.

A könyv borítója tulajdonképpen ízlésesre sikerült. Ha jól tudom, eredetiben is ilyen külsővel jelent meg. A képen látható modellek jól illusztrálják a történetben szereplő párost, a testőr óvó karjaiban védence, aki egyben a szerelme is. Örülők, hogy megint nem egy félmeztelen férfi szerepel a borítón.

Kedvcsináló idézet:

„– Ez lenne ő? – motyogja, és szégyentelenül Sharp felé int a poharával. – A testőr?

– Igen – Nagy korty!

– Ó, az ördögbe.

– Tudom. – Nagy korty!

– Hol van az óriásplakát?

Lenyelem a kortyot.

– Mi van?

– Az óriásplakát – Őszinte kíváncsisággal néz körül.

– Milyen óriásplakát?

– Amelyikről leesett.”