Jeanne Ryan: Nerve – Idegpálya

Felkészültem rá, hogy megint egy sablonos, tinikről szóló történetet olvashatok, amelynek főszerepében az internet, a közösségi oldalak és a videó-képmegosztó alkalmazások állnak. Direkt nem néztem meg a filmet, és még a fülszöveget is csak felületesen futottam át. Így teljes volt a meglepetés, mert valóban tinikről szól, tényleg hangsúlyos szerepet kapnak a modern kor vívmányai, ám olyan megközelítésből, amelyre magam sem számítottam, pedig teljesen kézenfekvő megoldásnak tűnik.

Tartalom:

Amikor a kissé visszahúzódó Vee egyszer csak belecsöppen egy interneten követhető bátorságpróba-játékba, hirtelen azzal szembesül, hogy a névtelen irányítók mindent tudnak róla. Olyan nyereményekkel kecsegtetik, melyek után az EzVagyokÉn oldalán vágyakozott, majd a számára tökéletes pasival, a dögös Iannel szervezik egy csapatba. Először jó mókának tűnik a dolog – a rajongók buzdítására egyre kockázatosabb feladatokat hajtanak végre, egyre értékesebb jutalmakért. De az események komoly fordulatot vesznek, amikor öt másik játékossal egyetemben egy titkos helyszínre irányítják őket, ahol a fődíjért kell harcba szállniuk, s a mindent vagy semmit játékban már az életük a tét.

Jeanne Ryan első regénye izgalmas thriller, egyszerűen letehetetlen olvasmány.

Értékelés:

Le a kalappal Jeanne Ryan előtt, mert hamar szerethetővé váltak a figurái, és a történet sodró lendülete magával szippantott. Manapság már ilyen léptékben haladunk, rohanó világunk jól tükröződik az Idegpálya című regényben, amely egy valóságshow-t mutat be. Egy olyan műsorról van szó, amely hatalmas nyereményeket ígér, de ezekért kegyetlen játékokat kell űzni, és senki sem tudja hol a határ. A vér csak a show része, vagy ez a kegyetlen valóság. Kérdés, hogy az álmok valóra válhatnak-e, ha véget ér a műsor?

Vee: A szürke kisegér szerepéből próbál kitörni, ezért jelentkezik a játékba.

Ian: Ő az igazi jutalom a szürke kisegér számára.

Tommy: Szintén a színfalak mögött érzi jól magát, kezdetben jól jön a segítsége.

Szerintem hiteles Vee ábrázolása, bár a vintage stílusú ruhák és a divattervezés valahogy nem állnak összhangban a háttérben megbúvó lány karakterével, de ez a kisebb „botlás” sem zavart. A szende lányból nem vált amazon, de szerencsére a kellő időben talpraesettnek bizonyult.

Iant próbálta kissé titokzatosnak feltüntetni a szerző, de szerintem ez nem sikerült igazán. Egy valóban szerethető fiú nyújt támaszt Vee-nek, az pedig a ráadás, hogy a srác még jóképű, izmos, humoros, és minden, ami egy ifjúsági regényből elvárható. Csak egy kisebb utalást találunk arra vonatkozóan, hogy miért jelentkezett a játékba.

Mindig kell egy harmadik, aki lehetőleg kocka, de azért kellően vonzó. Tommy nem lopta be magát a szívembe, pedig kezdetben tényleg segített a lánynak. A Vee iránti érzelmei nyilvánvalóak, persze főhősünk erről mit sem sejt, és a legvégsőkig megbízik barátja hűségében.

Pozitívum: Ez megint egy újfajta megközelítése annak, hogy nem jó irányba tartunk.

Negatívum: Volt, de nem olyan nagy mértékű, hogy külön kiemeljem.

Kedvcsináló idézet:

„MINDIG LESZNEK, AKIK SZERETNEK NYERNI. ŐK JÁTSZANI IS FOGNAK.”

Nemrégiben mutatták be a regényből készült mozifilmet.

Filmtrailer: