Sokan fanyalognak, nem értik a siker titkát Tijan
könyvét illetően. Én is fel tudnék sorolni sok hibát, a
sablonosságától kezdve, a magyar fordítás sótlanságáig, de
most inkább az erényeit emelem ki. A brazil szappanoperákat idéző
hangulata beszippantott, nem tudtam leállni az olvasással. Annak
ellenére, hogy semmilyen váratlan fordulat nem történt a
cselekményben, mégis kíváncsi voltam, hogyan oldja meg a szerző
a különböző helyzeteket. Nem a világ legjobb könyve, sőt,
regénynek is csak jóindulattal nevezhető, de engem megvett kilóra.
Tartalom:
Mason és Logan Kade testvérek, piszkosul gazdagok,
öntörvényűek és pont Samantha iskolájába, a Fallen Crest
Highba jönnek. Samanthát nem érdekli senki és semmi. A barátai,
a csalfa pasija, sőt, még a szülei válása sincs rá hatással,
nemhogy a Kade fivérek, most mégis a két sráccal kell élnie. Ez
lenne a világ vége? Vagy a változás talán nem is olyan rémes?
Értékelés:
A fülszöveg egyébként totálisan el lett szúrva,
amellett, hogy egy nagy lufi, még valótlanságot is állít. De ez
legyen a legkisebb probléma. Azt már megszokhattuk, hogy a jó
kislányok általában a rossz fiúkra buknak, nos, ebben a
történetben sincs ez másként. Egy-egy párbeszéd olyannyira
ütős, hogy szerintem ez jelenti a siker titkát. A karakterek
kicsit koravénre sikerültek, nehéz volt elképzelnem, hogy az
idősebb srác is csak max. 19 éves lehet. Egy sorozat kezdő kötete
volt ez a könyv, nem várok nagy durranást a folytatásoktól, de
nem fogom kihagyni őket.
Sam: Nem mindig
tudom követni, sokszor érthetetlen a közönyössége.
Mason: Az
idősebb Kade testvér először üt, aztán beszél.
Logan: A
fiatalabb fivér pedig éppen a szavak mestere, no, és a bugyik
bűvölője.
Sorra érik a megrázkódtatások Sam-et, aki egy
szörnyű, önző anyát kénytelen elviselni. Nem csoda, hogy
betelik nála a pohár, és még a megátalkodott Kade testvéreket
is túlszárnyalja egy-egy cselekedetével. Az érzelemmentes
megnyilvánulásait nem tudom hova tenni, inkább egy tomboló tini,
mint egy néma kamasz.
A Kade-fivérek közül Mason az, aki a megfontoltabbnak
tűnik, bár hamar eljár a keze. Még a lányok sem mernek hozzá
közeledni, tudják, hogy semmi esélyük a srácnál.
Magabiztosságával, határozottságával inkább egy tapasztalt
30-asra emlékeztet, mint egy 19 éves végzős gimnazistára.
Logan viszont minden buliban benne van. Ő a tipikus
kamasz szívtipró, aki már minden csajnál bepróbálkozott, de
mindig van újabb jelentkező, nem kell vadásznia a barátnőket. A
sok szövegeléssel viszont inkább eltereli az olvasó figyelmét a
valódi érzéseiről, amelyek okozhatnak még meglepetést a
folytatásban is.
Adam: Az ő
szerepét nem nagyon értem, kissé pálfordulónak tűnik nekem.
Analise: Ilyen
anyát még a legádázabb ellenségeimnek sem kívánnék.
David: Szurkoltam
neki, hogy a lánya visszataláljon hozzá.
Egyszer jó fiúnak, máskor viszont egy gaz embernek
éreztem Adam-et, aki régóta szerelmes Sam-be. Sok mindennel
próbálkozik, hogy megkaphassa.
Sam anyja valahogy Szörnyella de Frászt juttatta
eszembe. Önzősége határtalan, a saját boldogsága mindig
fontosabb a lánya hogyléténél.
Sajnáltam Sam apját, akinek túlontúl sokáig kellett
elviselnie Analise uralmát. Drukkoltam, hogy Sam felismerje, David
többet tett érte, mint az anyja.
Pozitívum:
Jólesett megismerkedni a szereplőkkel, olyan mint egy szappanopera.
Negatívum:
Van az is bőven, de nem rontom
el vele az értékelés hangulatát.
A könyv borítóján a három főszereplő látható,
kicsit spoileresen azt sugallja a kép, hogy egyfajta szerelmi
háromszög jelenik meg a történetben. Én mindig igyekszem nem
lelőni a poénokat, így csak azt tudom mondani, nem kell mindig
hinni a szemünk elé tárt képeknek. A lángoló autó viszont
biztosan benne van a sztoriban.
Kedvcsináló
idézet:
„– Enned kellene. Logannek egy egész listája van a
felesekről, amiket le akar nyomni a torkodon. Ő így fogad be a
családba.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése