
Tartalom:
Nagyon ritka, de nagyon híres betegségben
szenvedek. Gyakorlatilag az egész világra allergiás vagyok. Sosem
lépek ki a házból. Már tizenhét éve. Csak anyu és az ápolónőm,
Carla van itt velem.
Aztán egy napon egy költöztető cég teherautója
áll meg a szomszéd ház előtt. Kinézek az ablakomon, és akkor
meglátom őt. Magas, vékony, és csak feketét visel – fekete a
pólója, a nadrágja, az edzőcipője, sőt még a kötött sapkája
is, ami alól egyáltalán nem lóg ki a haja. Észreveszi, hogy őt
figyelem, és megakad rajtam a tekintete. Csak nézzük egymást.
Olly a neve.
Lehet, hogy nem lehet megjósolni a jövőt, de azért
ezt-azt mégis meg lehet. Például nagyjából biztos vagyok benne,
hogy bele fogok szeretni Ollyba. És szinte biztos, hogy annak
katasztrófa lesz a vége.
Értékelés:
Üdítő frissesség árad az egész történetből,
nincsenek túlbonyolítva a gondolatok, de mégsem tűnik
hétköznapinak a stílus. Nicola Yoon megtalálta az arany
középutat, a drámai jelenetek hatásosak, de a humor feloldozást
nyújt. Kiemelném még a naplószerű momentumokat, az elbeszélés
mellett rajzok, ábrák, csatolt kórlapok, e-mail üzenetek dobják
fel a külsőt, és élvezetessé teszik az olvasást. Így kell egy
modern, mégis hatásos könyvet kiadni! A főhős elszigeteltségét
a szereplők alacsony száma is érzékelteti.
Maddy: Burokban
él, ennek ellenére jól tájékozott, nyitott a világra.
Olly: Odaadó
barát és körültekintő szerető, bár néha vak a szerelemtől.

Ollynak is megvan a maga baja a családjával, de szinte
azonnal beleszeret a titokzatos lányba, akivel eleinte csak az
ablakon keresztül tud kommunikálni. Amikor tudomást szerez Maddy
betegségéről próbál nem aggódni, ám a szerelem érzése
mellett a féltés is előtérbe kerül. Vajon túlélik-e a
kalandot?
Carla: Az
ápolónő a legjózanabb karakter, és az életre tanítja a lányt.
Pauline: Maddy
anyja túlontúl óvatos, bár a lánya iránti aggodalom érthető.
Carla a legmeghatározóbb személy, aki Maddy körül
mozog, egészen Olly megjelenéséig. Ápolónőként tudja, mi a
dolga, de lelki tanácsadóként is funkcionál.
A lány édesanyja talán kicsit túlaggódja a
betegséget. Bár anyaként majdhogynem meg is értem a túlzó
féltést, de épeszű emberként tudom, valami nincs rendben.
Pozitívum:
Fiatalos hangvételű, gyorsan olvasható, de nem felszínes.
Negatívum:
Kicsit rövidnek éreztem. A
rövid naplóbejegyzések miatt túl pörgős.
A könyv borítója eredetileg egy kissé giccses,
szívecskékkel díszített volt, ám hamarosan bemutatják a
könyvből készített filmet, így természetesen a magyar kiadó is
igazodik az igényekhez. A könyv elérhető a filmes borítóval is,
amelyen a két főszereplő látható jelképesen egy üvegfallal
elválasztva.
Kedvcsináló
idézet:
„Ha az életem egy regény lenne, és visszafelé
olvasnám, semmi sem változna meg. A ma ugyanolyan, mint a tegnap. A
holnap ugyanolyan lesz, mint a ma. Maddy könyvében minden fejezet
egyforma.”
A regényből készült filmet augusztusban mutatják be a mozik:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése