2016. július 9., szombat

Sarah MacLean: Tizenegy botrány egy herceg meghódításához

Senki ne számítson bonyolult történetmesélésre, váratlan fordulatokra, vagy mélyen szántó gondolatokra. Egyszerű történelmi romantikus könyvről van szó, csipetnyi erotikával fűszerezve. Tipikus, strandra magunkkal vihető példány, amelyet a gyorsan olvasók, egy délután alatt bekebelezhetnek, mondjuk napozás közben, vagy a fák árnyékában hűsölve. Aki ismeri az első két történetet, hasonlóra számítson most is, de önállóan is megállja a helyét a regény, csupán a szereplők térnek vissza az előző kötetekből.



Fülszöveg:



Egy botrány beláthatatlan következményekkel járhat…

Juliana Fiori éltető eleme a szenvedély.

Vakmerő, lobbanékony és csak úgy vonzza a bajt, ő aztán tényleg nem egy affektáló angolkisasszony. Esze ágában sincs megfelelni a társadalmi elvárásoknak: ami a szívén, az a száján, és ráadásul figyelemre méltó pontossággal céloz, amikor behúz valakinek. Botrányos természete miatt kedvelt témája London fő pletykafészkeinek és pontosan az a fajta nő, akit a jó hírnevét féltve őrző Simon Pearson, Leighton hercege a lehető legtávolabb szeretne tudni magától.

A férfi jól rendezett életébe legkevésbé a botrány hiányzik. Gúnynevén a Hencegő herceg szinte csak azzal van elfoglalva, hogy rangjához méltón feddhetetlen maradjon és a titkai ne kerüljenek nyilvánosságra. Ám amikor egy késő este felfedezi a kocsijában rejtőzködő Julianát, akkor minden számára kedves dolgot kockára téve megfogadja, hogy leckét ad jólneveltségből a zabolátlan szépségnek.

Julianának azonban más tervei vannak: csak két hetet akar, hogy bebizonyítsa, még egy rendíthetetlen nyugalmú herceg is a mindent elsöprő szenvedély rabjává válhat.



Értékelés:



Olvastam már jobbat is e műfajban, de az írónő akkor is tud valamit. Olyannyira lekötött, hogy az átlagnál is gyorsabban haladtam vele. Persze előfordulhat, hogy ez esetben ez inkább kritika, mint erény, de én inkább utóbbit reklámozom. Azért olvasok, hogy szórakoztassam magam és nekem ez most jól esett. Tudnék írni számtalan negatívumot, de nem teszem, mert előtérbe helyezem, hogy feldobta azokat az órákat, amelyeket az olvasásával töltöttem. Ha lesz újabb története Sarah MacLeannek, azt is elolvasom!



Juliana: Kissé már lerágott csont az önfejű, bajkeverő leány szerepe.

Simon: Így kell negatív szereplőből szerethető karaktert csinálni.



Az Olaszországból brit földre száműzött leányzó csetlik-botlik új otthonában, a családja szeretettel fogadja, mégis kívülállónak érzi magát, és hol önnön hibájából, hol teljes véletlenségből keveredik állandó botrányba. Itt lép képbe a fennhéjázó herceg, akit teljesen magába bolondít.

A Hencegő herceg, ahogy a háta mögött hívják az előző részekből megismert negatív karakter most megmutatja előnyösebb oldalát. Mondjuk nekem mindig Szőke jutott eszembe róla a Shrekből, de ez legyen az én bajom. A férfi vívódása a kötelesség és a szenvedély között talán értékelhető momentum.



Pozitívum: Gyorsan lehet vele haladni, teljesen kikapcsol.

Negatívum: Aki magvas mondanivalóra számít, az csalódni fog.



Kedvcsináló idézet:



Szenvedélyre mindenkinek szüksége van. Egy nagy adag szenvedély az élet bármely területén jól jön.”

A sorozat előző része, A hódítás tíz szabálya értékelése: itt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése