Senki ne számítson bonyolult történetmesélésre,
váratlan fordulatokra, vagy mélyen szántó gondolatokra. Egyszerű
történelmi romantikus könyvről van szó, csipetnyi erotikával
fűszerezve. Tipikus, strandra magunkkal vihető példány, amelyet a
gyorsan olvasók, egy délután alatt bekebelezhetnek, mondjuk
napozás közben, vagy a fák árnyékában hűsölve. Aki ismeri az
első két történetet, hasonlóra számítson most is, de önállóan
is megállja a helyét a regény, csupán a szereplők térnek vissza
az előző kötetekből.
Fülszöveg:
Egy botrány beláthatatlan következményekkel
járhat…
Juliana Fiori éltető eleme a szenvedély.
Vakmerő, lobbanékony és csak úgy vonzza a bajt, ő
aztán tényleg nem egy affektáló angolkisasszony. Esze ágában
sincs megfelelni a társadalmi elvárásoknak: ami a szívén, az a
száján, és ráadásul figyelemre méltó pontossággal céloz,
amikor behúz valakinek. Botrányos természete miatt kedvelt témája
London fő pletykafészkeinek és pontosan az a fajta nő, akit a jó
hírnevét féltve őrző Simon Pearson, Leighton hercege a lehető
legtávolabb szeretne tudni magától.
A férfi jól rendezett életébe legkevésbé a
botrány hiányzik. Gúnynevén a Hencegő herceg szinte csak azzal
van elfoglalva, hogy rangjához méltón feddhetetlen maradjon és a
titkai ne kerüljenek nyilvánosságra. Ám amikor egy késő este
felfedezi a kocsijában rejtőzködő Julianát, akkor minden számára
kedves dolgot kockára téve megfogadja, hogy leckét ad
jólneveltségből a zabolátlan szépségnek.
Julianának azonban más tervei vannak: csak két
hetet akar, hogy bebizonyítsa, még egy rendíthetetlen nyugalmú
herceg is a mindent elsöprő szenvedély rabjává válhat.
Értékelés:
Olvastam már jobbat is e műfajban, de az írónő
akkor is tud valamit. Olyannyira lekötött, hogy az átlagnál is
gyorsabban haladtam vele. Persze előfordulhat, hogy ez esetben ez
inkább kritika, mint erény, de én inkább utóbbit reklámozom.
Azért olvasok, hogy szórakoztassam magam és nekem ez most jól
esett. Tudnék írni számtalan negatívumot, de nem teszem, mert
előtérbe helyezem, hogy feldobta azokat az órákat, amelyeket az
olvasásával töltöttem. Ha lesz újabb története Sarah
MacLeannek, azt is elolvasom!
Juliana: Kissé
már lerágott csont az önfejű, bajkeverő leány szerepe.
Simon: Így
kell negatív szereplőből szerethető karaktert csinálni.
Az Olaszországból brit földre száműzött leányzó
csetlik-botlik új otthonában, a családja szeretettel fogadja,
mégis kívülállónak érzi magát, és hol önnön hibájából,
hol teljes véletlenségből keveredik állandó botrányba. Itt lép
képbe a fennhéjázó herceg, akit teljesen magába bolondít.
A Hencegő herceg, ahogy a háta mögött hívják az
előző részekből megismert negatív karakter most megmutatja
előnyösebb oldalát. Mondjuk nekem mindig Szőke jutott eszembe
róla a Shrekből, de ez legyen az én bajom. A férfi vívódása a
kötelesség és a szenvedély között talán értékelhető
momentum.
Pozitívum:
Gyorsan lehet vele haladni, teljesen kikapcsol.
Negatívum: Aki magvas mondanivalóra számít, az csalódni fog.
Kedvcsináló
idézet:
„Szenvedélyre mindenkinek szüksége van. Egy nagy
adag szenvedély az élet bármely területén jól jön.”
A sorozat előző része, A hódítás tíz szabálya értékelése: itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése