2016. július 14., csütörtök

Böszörményi Gyula: Beretva és tőr (Ambrózy báró esetei 2,5)

Szabadkozásra semmi szükség, az idő hiánya, amelyet a szerző az olvasóhoz intézett szavaiban említ, semmit nem von le a minőségből. Magyarán, hiába volt időszűkében Böszörményi Gyula és ezúttal nem tudott pl. lábjegyzeteket készíteni, oda se neki! Persze az előző két részben, a Leányrablás Budapesten és A Rudnay-gyilkosságok című könyvekben külön csemege volt a magyarázó szöveg, de a kiegészítő kötetbeli bűnügy és a szereplők kiléte így is érthető volt. Tűkön ülve várom a harmadik részt!
 
Fülszöveg:

1900 verőfényes őszén Budapest székesfővárosa a mesés Perzsia uralkodóját látja vendégül. Muzaffer ed-din Qajar egész udvartartásával utazgat Európában, két marokkal szórva a pénzt és a kitüntetéseket. A magyar fővárosban négy kellemes napot szándékozik tölteni, amiről a sajtó részletesen be is számol, ám még a szemfüles firkászok sem találnak magyarázatot néhány érthetetlen történésre.
Vajon a perzsa uralkodó Budapestre érkezvén miért azt tartja a legsürgetőbbnek, hogy fehérneműt vásároljon? Mi oka lemondani első napján szinte minden programját, és elzárkózni attól, hogy az ország legfőbb méltóságaival találkozzék? Rudnay Béla rendőrfőkapitány vajon miért zárja le légmentesen a Hungária nagyszállót, ahol a sah és kísérete lakik, és mi lehet a magyarázata annak, hogy a személyzet kísértetjárásról pusmog?
Mikor Vámbéry Ármin, a híres Kelet-kutató és Ambrózy Richárd báró is a szállodába siet, már mindenki sejtheti, hogy a háttérben sötét erők munkálkodnak – pedig Hangay Mili kisasszony még csak eztán érkezik!
Egy újabb, megtörtént eseményeken alapuló Ambrózy-ügy, ami A Rudnay-gyilkosságok-ban épp csak említésre került, ám most végre elmeséltetik!

Értékelés:

Jól tette az író, hogy külön kis történetet kreált a perzsa uralkodónak. A sah és udvartartása különösebben nem hozott lázba, de a környezet, amelyben a korabeli Budapesten időztek, annál inkább érdekelt. Olvasás közben arra jutottam, ha megoldódik a fő rejtély, amely után a báró és Mili nyomoz az első és második részben, akkor is folytatásért kiált a detektívpáros. Könyvekben mindenképp, de akár tévében, sorozat formájában is el tudnám képzelni. Talán lesz egy bátor producer, akinek megakad a szeme a könyveken.

Mili: Ezúttal nem jut sok szerephez, mégis egyenrangú társakká kezdenek válni.
Richárd: Teátrális oldalát is megcsillogtatja, már nem annyira morc ez a báró.

A kisasszony most kicsit háttérben marad, ez a kötet - érzésem szerint - a báró jutalomjátéka. Mili most fegyelmezett, annak ellenére is, hogy beleavatkozik a nyomozásba. Miután lelepleződik az ő morc bárója előtt, mindenben követi mentora utasításait. Ebben a könyvben szimpatikus volt a lány.
Ambrózy Richárdot is kicsit más oldaláról ismertük meg. Már nem tűnt olyan karót nyeltnek, kissé harsányabb volt, mint eddig. Köszönhető ez nyomozása végkifejletének, ahol learatja a babérokat, miután egy színielőadást megszégyenítő módon fedi fel a gyilkos kilétét.

Pozitívum: Frappáns, mégis elgondolkodtató volt a bűnügy felderítése.
Negatívum: Rövid volt, kissé hamar megoldották az ügyet.

Kedvcsináló idézet:

Szegény pára úgy jelent meg a lakosztályban, mintha ezer veszett teve kergetné.”


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése