Cathrin Smith: Az Árny I.

Létezik-e lelki társunk, ha igen rátalálhatunk-e? Sok könyv foglalkozik e kérdésekkel, de most egy újfajta megközelítés is napvilágot látott. Cathrin Smith regénye szerint nem vitás, hogy minden embernek van egy lélektársa, egy árny, amellyel, ha megismerkedünk birtokba vesz vagy kiegészít. Főhősei különleges úton találkoznak, sokat tanulnak egymástól, és megküzdenek a boldogságukért. Az Árny első kötetét korábban már olvastam, de az ismétlés jót tett a történetnek és a gondolataimnak is.

VÍKEND - Tévé

Kicsit kifogytunk így év elején a könyvadaptációkból a moziban, de az elmúlt év második fele bőven tartogatott izgalmakat a megfilmesített könyvek terén. Szerencsére van a jó öreg televízió számtalan csatornával, amelyek között mindig akad egy-egy, amely becsempészi az adaptációkat. Erre a hétvégére is jutottak, így lehet válogatni:

Tintaszív
szombat, Film+, 18.00

JÖN - Északi mitológia

A skandináv mitológia hősei, Thor és társai története most új életre kelnek Neil Gaiman tollából. Az írótól megszokhattuk, hogy egyedi módon vezeti be az olvasót fantáziabirodalmába, így nem vitás, hogy a jól (vagy kevésbé) ismert mitológiai alakok új megvilágításban mutatkoznak be az Északi mitológia című könyvben. Nekem a cím nem kimondottan tetszik, túlságosan történelemkönyvesre sikerült, de ez még nem tántorít el attól, hogy elolvassam. Várhatóan bő egy hónap múlva már kézbe vehető a könyv.

Stephenie Meyer: A burok

Sokkal jobban tetszett, mint a film, mégis voltak nehéz pillanatok, mikor az álmosság és az unalom majdnem legyőzött. Jól felépített történetről van szó, de a sok körülményes leírás és magyarázat, a két főszereplő közötti belső vívódás esetenként annyira hosszadalmas, hogy csak győzze kivárni az ember, mikor lesz valamilyen akció a regényben. Kissé felemásak így az érzéseim, mert olykor szerettem a sztorit, máskor pedig alig vártam, hogy a végére érjek. Eljött az utolsó oldal is, bár jóval később, annál, mint eredetileg terveztem...

PREMIER - Mindörökké

Furcsa egyvelegnek tűnik ez a regény, a Sempre - Mindörökké egy young adult történet veszélyes környezetben, sokat látott kölykökkel. Nagy szerepe jut még a maffiának, és a rabszolgaság is mindennapos probléma a történetben. Hogy hogyan bontakozik ki a szerelem, milyen veszélyekkel kell szembenézniük a fiataloknak, az kiderül J. M. Darhower regényéből. Megjegyzem, a borító nagyon jól sikerült, szerintem kellőképpen figyelemfelkeltő.

ADALÉK - J. R. R. Tolkien

Csakis kedvenc íróval indítom az évet. J. R. R. Tolkien neve összeforrt a Gyűrűk Urával, elképesztő fantáziavilágot teremtett, az alapvető értékek felismerésével, szeretetével ajándékozta meg olvasóit. Az eposzból készült filmek és egyéb kiegészítők sorára már brandként tekinthetünk. 

Annak idején féltem elolvasni a történetet, hosszúnak, vontatottnak gondoltam. És mekkorát tévedtem! Életem egyik legnagyobb olvasmányélménye volt, és a filmek is nagy kedvenceim a mai napig. Az egyik legszebb mondat a regényből:

MÉRLEG - 2016

Sok szempontból lehetne elemezni az elmúlt esztendőt: hány könyvet olvastam, mennyi értékelést írtam, hány blogbejegyzés született; stb. Egyiket sem teszem, mert ez nem egy verseny. Nem fogok büszkélkedni, hogy 2016-ban elolvastam 68 könyvet, és írtam 57 értékelést. 

Nem kérkedek, mert ez mind a szerencse műve. Kivételes év volt, hogy ennyit tudtam olvasni, értékelni, blogolni. Köszönhető ez az életkörülményeimnek, az érdeklődésemnek, és egy kis lustaságnak, mert a házimunkát bizony néha elhanyagoltam. 

Aki viszont mindezek előtt volt, van és lesz, az a kislányom! Érte a legizgalmasabb, legdrámaibb, legviccesebb könyvet is gondolkodás nélkül félbehagyom! Legyen így 2017-ben is!