Nicola Yoon: Minden, minden

Naplószerű, könnyen átlátható, illusztrációkkal tarkított ez a drámai hangvételű, elsősorban fiataloknak szóló regény. Egy veszélyes betegséggel küzdő fiatal lány hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást. A napok végtelennek és unalmasnak tűnnek egészen addig, amíg a szomszédba nem költözik egy szívdöglesztő srác. A szerelem elkerülhetetlen, de a testi kontaktus akár halálos is lehet a lány számára. A két fiatal próbál a szabályok áthágása nélkül boldogulni, de nehéz fába vágták a fejszéjüket.

ADALÉK - J. K. Rowling

Szerintem nem lennék hű önmagamhoz, ha a Harry Potter Napon nem J. K. Rowling idézetével indítanám a hetet. 20 évvel ezelőtt jelent meg először az első kötet, a Harry Potter és a bölcsek köve. Két évtizeddel ezelőtt elindult a lavina, amely beszippantotta a gyerekeket, a szüleiket, és azóta generációk sora imádja a varázslótanonc és barátai történetét. Sokan keresték, és keresik ma is a titkát, de szerintem teljesen felesleges. Aki szereti, élete végéig szeretni fogja. Azokat a felnőtteket pedig, akik csak egy mesekönyvnek titulálják, csak sajnálni tudom, mert nem tudják elengedni a fantáziájukat. Persze tiszteletben tartom a véleményüket, csak akkor ők is nézzék el nekem a rajongásomat. :)

RÁADÁS – A lét elviselhetetlen könnyűsége

Talán, ha kicsit idősebb lennék, akkor nagyobb hatással lett volna rám a könyv. A történet helyszínét, a kommunista Csehországot akár ki is cserélhetnénk hazánkra, annyi az ismerős szituáció. (Persze életkoromból adódóan jobbára elbeszélésekből, és a történelemkönyvekből lehet ismerős) Milan Kundera hamar lelövi a poént, több szemszögből láttat, és a cselekmények újbóli felidézése unalmassá, szájbarágóssá teszi az elbeszélést. A depresszív hangulat miatt kiegyensúlyozott lelki állapotban ajánlom a könyv olvasását.

VÍKEND - Vuk

Bármikor képes vagyok megnézni, mindig kikapcsol, szórakoztat, örömteli és fájó érzelmeket kelt bennem. Nemrégiben Fekete István regényét is elolvastam, a Vuk alapvetően egy hungarikum, amelyre jó érzékkel rátalált Dargay Attila, és az elkészült rajzfilm messze földön is híres lett. A rendező születésének 90. évfordulójára digitálisan felújították a kópiát, így újra a moziban a kis róka története. Szerintem a legújabb generáció számára is lesz olyan élmény, mint annak idején nekünk volt.

Ian Tregillis: Géplélek

Korszakalkotó ötlet volt a mechanikai forradalom időbeli áthelyezése. A robotika térhódítása a mi életünkben csak a jövőben lehetséges, Ian Tregillis regényében viszont már a múltban, több mint száz évvel korábban végbement. A hogyan és a miként nem is lényeges, inkább a géplelkek beilleszkedése a társadalomba, munkára fogásuk etikai vonatkozásai az érdekesek. Az ember nagy félelme, hogy a gépek átveszik a szerepét, a hatalmat, előbb-utóbb elkerülhetetlen, de ez a könyv több annál, mint egy szimpla sci-fi.

ADALÉK - George Orwell

Anyagias világunkban már egy egyszerű ajándékozás is gyötrelmes, kitalálni, hogy szerettünk, családtagunk minek is örülne igazán. Ilyenkor elfelejtjük: a legnagyobb ajándék, hogy vagyunk egymásnak, hogy szerethetjük egymást, és ezt egyszerű gesztusokkal kifejezhetjük. Mert elég lehet egy finom vacsora, egy illatos fürdővíz, egy együtt töltött nap, vagy éppen egy délután a gyerekek nélkül...

Talán meglepő, hogy a mai adalék a szeretetről éppen George Orwelltől származik. Ő az, aki nélkül ma elképzelhetetlen lenne elolvasni egy utópiát, disztópiát, de a belőlük készült filmek sem valósultak volna meg, ha nem alkot ilyen maradandót a műveivel. Leginkább az 1984-gyel.

ADALÉK - Leslie L. Lawrence

Már megint találtam egy olyan írót, akinek történeteit vétek volna kihagyni. Persze Leslie L. Lawrence, vagy Lőrincz L. László neve számomra sem ismeretlen, sőt! Talán elárulhatok egy kis kulisszatitkot, hiszen kezdő rádióriporter koromban (évmilliókkal ezelőtt, azóta már felhagytam ezzel a "hobbival") a szerző Szombathelyre látogatott, és engem küldtek ki hozzá interjúzni. Mondanom sem kell, nagyon beparáztam, mert még soha nem olvastam tőle semmit. Mindettől függetlenül kellemes beszélgetés kerekedett, csak úgy ömlött a szó, az emlékek az íróból. Viszont szégyenszemre azóta sem olvastam tőle semmit. Idézetet viszont hoztam tőle, íme: