Most először csillogtatta meg igazán a humorát a szerző, és ez nagyon jól állt a történetnek. Az eddig olvasott könyvei közül ez tetszett a legjobban. Feszült volt, de közben több ponton is sikerült meglepnie.
A Bérlő ezúttal is hozza McFadden jól ismert, gyors tempójú történetvezetését, de közben valamivel játékosabb oldalát is megmutatja.
A feszültség fokozatosan épül fel, miközben az olvasó folyamatosan próbálja kitalálni, kinek és miben lehet hinni. Tetszett, hogy a szerző most több helyzetet is könnyedebb, ironikusabb hanggal oldott, ettől kevésbé éreztem egy kaptafára készült thrillernek. Bár a fordulatok között akadt olyan, amelyet már előre sejtettem, a történet így is végig fenntartotta a kíváncsiságomat.
Összességében ez nálam eddig a szerző legerősebb olvasmánya, mert a megszokott izgalmak mellé most egy kis önirónia is társult.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése