Megvezettem magam, mert újraolvasásnak indult, aztán
kiderült, hogy én ezt annak idején jól elsinkófáltam. Totálisan
újnak hatott a történet, így töredelmesen be kellett vallanom
magamnak, én bizony ezt a kötelező olvasmányt kihagytam. Pedig
Honoré de Balzac szerintem egészen jót alkotott, talán még tizenévesen is
tetszett volna. Így negyvenhez közeledve, pedig abszolút
fogyasztható. Voltak ugyan monológok, amelyek az esti(éjszakai)
olvasás alkalmával kissé letompítottak, de ugyanakkor megrázó
erejű az az önzetlen szeretet, ami a címszereplőt jellemzi.
Kedvenc idézet:
„A világ nem egyéb, mint megcsaltak és csalók
közössége.”
***
Azt gondoltam, ebből a klasszikus műből több film is készült, de bevallom csak egy 2004-ben készült francia változatot találtam. Ez pedig teljes hosszában megnézhető a videómegosztón.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése