Sabrina Jeffries: Mire vágyik egy herceg?

Mire vágyik egy nő, amikor elcsendesedik minden, alszik az egész család és végre olvashat pár sort elalvás előtt? Akár egy romantikus történetre, amelyet Sabrina Jeffries tálal, és olyannyira leköt, hogy legszívesebben én is a Manton Nyomozóiroda alkalmazottja lennék. Keresve sem találtam volna jobb történetet, mint ezt a történelmi romantikus regényt, amely a General Press Könyvkiadó sorozatának júniusi darabja. A herceg embereinek első része volt ez a könyv, és kíváncsian várom a többiek történetét is.

NAPI MORZSA

Összeszedtem néhány információmorzsát arról, hogy milyen könyvek érkezésére lehet számítani a jövőben. Kiadói elejtett félmondatok innen-onnan. Íme:

VÉGE – Az árnyékkirálynő (Nyereményjáték)

Hosszas várakozás után elérkezett a három héttel ezelőtt meghirdetett nyereményjáték vége. Nagyon vártam már ezt a napot, és nemcsak azért, mert ma van a szülinapom, hanem mert számomra is újdonság volt a játékfelhívás.

A résztvevők tudják, hogy C. J. Redwine Az árnyékkirálynő című könyvét kapja meg egy szerencsés, aki nem más mint...

RÁADÁS – A szolgálólány meséje

Sokakkal együtt kíváncsi voltam erre a disztópiára, jelenleg nagyon felkapott könyv, mert az idei adaptációja, amelyet filmsorozat formájában tálaltak, rendkívül népszerű. Korábban film is készült belőle, de valószínűleg nem lehetett túl sikeres, én sem láttam. A sorozatot sem, de érdekel. Bár hozzá kell tennem, a könyv nem hozta meg a kedvem, sokkal inkább az ajánló. A regényben nagyon idegesített, hogy állandóan elkalandoztak a főhős gondolatai, ugráltunk jelen és múlt között, Margaret Atwood szolgálólányának meséje nem varázsolt el túlzottan.

RÁADÁS – A katedrális

Másodszor futottam neki, és milyen jól tettem, hogy nem hagytam magam legyőzni. Hatalmas élmény volt olvasni, de rettentő fárasztó volt a könyvet tartani. Ken Follett klasszikusa engem is lenyűgözött, kicsit visszajöttek azok az érzések, amelyek a Trónok harca olvasásakor kerítettek hatalmukba. Pedig nem sok közös van bennük, csupán a középkori hangulat. A katedrális megépítéséért, a kolostorban élő szerzetesek békéjéért, és a kingsbridge-i lakosok nyugalmáért folytatott küzdelem szinte szélmalomharcnak tűnik, de a remény sose hal meg.

RÁADÁS – A parfüm

Nagyon felkapott volt néhány éve, a film bemutatásakor a történet. Nálam ez akkoriban mindkét formában kimaradt, se a filmet nem láttam, és akkor nem is olvastam. Patrick Süskind regénye azonban mindig izgatott, és be kell valljam nem teljesen erre számítottam. A főhős egy kullancshoz hasonlítható szörnyeteg, aki mesterien bánik az illatokkal, és olyan parfüm előállítására készül, amely finoman szólva sem marad meg a jó ízlés határain belül. Az illatok érzékeltetése a szavakkal fenomenálisra sikerült, a regényben viszont kissé csalódtam. 

Elizabeth Berg: Hol volt, hol nem volt…

Szépen megírt fejlődésregényt kaptam Elizabeth Bergtől. Bár a célközönség szerintem nem én vagyok, mégis átéreztem az ötvenes korosztály problémáit, a válás okozta sebeket, a gyerekük iránti szüntelen aggodalmat. Ennek a könyvnek nem a meghökkentés volt a célja, hanem az elengedés. Lassan folydogáló, gyengéden körülölelő stílus jellemzi az írónőt. Elalvás előttre időzítettem az olvasást, mert megnyugtatott, sallangmentes, letisztult gondolatokat adott.

Takami Kósun: Battle Royale

Felültem a hullámvasútra, amelyről kiderült, hogy szellemvasút, és nem tudni, hol ér véget. Nagyjából ilyen érzésem volt a könyv olvasásakor. A regény rettentő hosszúnak tűnt, ráadásul brutális, gyomorforgató, embertelen jelenetekkel teletűzdelt. Mégis elolvastam, mert az érdeklődésemet valahogy időről időre újra felkeltette. Voltak súlyos mélypontok, jelenetek, amelyeket szinte csak átugrottam, de vágytam a végső feloldozásra, ezért kitartottam. Hogy megérte- e? Azt nem árulom el, mert erősen spoileres lenne.

ADALÉK - Nicola Yoon

Szinte egycsapásra lett népszerű Nicola Yoon, akinek regényéből, a Minden, minden című könyvből film is készült, és még a nyáron bemutatják a mozik. A történetet én is elolvastam (értékelés: >>itt><<), és nagyon magával ragadott. Nem voltak benne magvas körmondatok, inkább az egyszerűség, a tisztaság fogott meg az írónő mondataiban. Ezúttal tőle választottam adalékot erre a hétre. A tartalmát tekintve: olvashattunk már hasonló gondolatokról. Viszont a hópelyhek gondolata talán adhat egy kis enyhülést ezeken a forró napokon.

Penelope Ward: Stepbrother Dearest – Legdrágább mostohabátyám

Sok lehetőség kiaknázatlan maradt a regényben, ezért nem tudok érte rajongani. A tabu szerelmek leírása most nagy divat, így Penelope Ward könyvéért is nagy az érdeklődés, de szerintem nagyobb a füstje, mint a lángja. A mostohatestvérek szerelme ily módon tálalva pedig egyáltalán nem meghökkentő, szerintem távol áll a tabutól. Nem arról van szó, hogy nem lepődnék meg hasonló helyzetben, de szerintem a szerző a hibás. A szociális kapcsolatokat szegényesen tálalta, így nehéz azonosulni bárkivel is.

JÖN - A barátnő

Szerintem már nem kell bemutatni a nőknek íródott pszichológiai thriller fogalmát. A Holtodiglan óta olyan nagy mértékben nőtt meg a műfaj iránti kereslet, hogy szinte minden kiadó foglalkozik a témával. Jól is teszik, hiszen az egyik legkeresettebb regények manapság. 

Ezúttal Michelle Frances bemutatkozó thrillerét ajánlom a hamarosan megjelenő könyvek közül. A barátnő című regény állítólag pár nap alatt az Amazon No1 bestsellere lett, a kritikák pedig úgy beszélnek az írónőről, mint a thriller műfaj jövőbeli klasszikusáról. A 21. Század Kiadó szeptember 30-ra időzítette a megjelenést.

JÁTÉK – Az árnyékkirálynő

Ajándékoz a szülinapos! Arra gondoltam, kicsit izgalmasabbá teszem a július végi születésnapomat. Így nemcsak én kapok ajándékot, hanem a blog egyik olvasója is gazdagabb lehet egy könyvvel, és egy lebilincselően izgalmas történettel.

Karen Hawkins: A makrancos hercegnő (Hurst amulett 4.)

Régóta vágytam könnyen emészthető, habkönnyű történetre. Sajnos nem voltam elég körültekintő, így beletenyereltem egy történelmi romantikus negyedik, egyben befejező részébe. De... Ez semmit nem vont le az értékéből. A szerző úgy irányította a tollát, hogy az se szenvedjen hiányt semmiben, aki nem olvasta az előző három epizódot. Azt nem mondom, hogy most azonnal elolvasnám a hiányzó részeket, de jó szívvel gondolok vissza a Hurst amulett negyedik részére, és ezentúl nyomon követem a General Press sorozatát.