Huntley Fitzpatrick: My Life Next Door – Életem a szomszédban

Átlagos young adult regénynek indult, végül a drámai jelenet felülírta az addig kialakult nézeteimet a regényt illetően. Olyan helyzetbe kerül a főhős, ami egy felnőtt számára is nehezen feldolgozható. A döntés, amelyet meghoz, felnőtteket megszégyenítő. A könyv háromnegyed részéig úgy gondoltam, megint egy nyári kalandot feldolgozó első szerelmes történet, majd a kialakult helyzet arra döbbentett rá, hogy valójában egy fiatal lány felnőtté válása a téma. Még most sem tudom, meg mertem volna-e lépni, amit ő tett.

Fülszöveg:

Garrették megtestesítenek mindent, ami Reedékre nem jellemző. Hangosak, rendetlenek, szeretetteljesek. Samantha Reed a magasleséből minden nap azt kívánja, bárcsak egy lenne közülük… egészen addig, amíg egy nyári éjjel Jase Garrett fel nem mászik mellé és meg nem változtat mindent.

Miközben ők ketten szenvedélyesen egymásba szeretnek az első szerelem minden ügyetlenségén és nagyszerűségén át botladozva, Jase családja befogadja Samanthat még ha ő titkolja is Jase-t a saját családja előtt. Ekkor valami elképzelhetetlen történik, és Samantha lába alól kicsúszik a talaj. Hirtelen egy lehetetlen döntés elé állítja a sors. Melyik tökéletes család fogja megmenteni őt? Vagy talán itt az ideje, hogy saját magát mentse meg?

Egy magával ragadó első könyv családról, barátságról, első szerelemről, és arról, hogyan légy hű az egyik emberhez, akit szeretsz anélkül, hogy elárulnád a másikat.

Értékelés:

Sokat gondolkodtam azon, én hasonló helyzetben miként cselekednék. Adott egy gazdag lány, Sam, aki valójában vágyakozva gondol egy olyan családra, mint amilyen a szomszédjában él. A sokgyerekes, pénzszűkében lévő Garrették egyik fiába, Jase-be szeret bele, de itt még nem áll meg a történet. A regény egy hirtelen (vagy talán nem is olyan váratlan) fordulatot vesz, amikor Samanthanak a két család értékrendje között kell döntenie. Bátor döntést hoz a lány, de helyes irányba tereli az életét. Nem tudom, igazán életszerű-e ez a változás.

Samantha Reed: Nehezen hiszem, hogy gazdag lányként ilyen szolid.

Jase Garrett: Kicsit nekem túlságosan is jófiú.

Főhősünk bátor kiállásáról már írtam, de a jelleme kicsit nekem sántít. Mindig is jómódban élt, mégis szolid teremtés, akit nem érdekli kortársai divathóbortja. A nyarat is munkával tölti, a szerelem is gyorsan, egyszerűen dönti le a lábáról. Számomra kicsit hiteltelen, de biztos elvétve akad egy-egy ilyen lány.

Szerelme, Jase túlságosan is mintapasi. Bármibe kezd, a kezei között arannyá változik. Testvéreivel türelmes, a szüleivel szemben udvarias, a szerelmével gyengéd. Túl sok a jóból, nem sok vagányság szorult belé. Igazi férjalapnak való fiú, ám a tinilányok nem épp erre buknak, bármennyire jóképű és izmos.

Pozitívum: Kellett a dráma, hogy ne egy egynyári regény legyen

Negatívum: Túl sokáig vártunk a csavarra, kezdett unalmassá válni.

Kedvcsináló idézet:

„– Nem árt vigyázni azokkal az arcokkal, akik azt hiszik, ismerik az egyetlen igaz utat – teszi hozzá megfontoltan Jase. – Még a végén átgázolnak rajtad, ha az útjukba kerülsz.”